Már negyedik éve kajakozom Vágsellyén. A nyári szünetet a jól megérdemelt pihenés helyett napi szintű edzéssel, sokszor két fázisos felkészítéssel töltöttem esőben/hőségben. Hétvégéken szüleim vittek az ország különböző pontjaira, a Szlovák kupasorozat állomásaira, ahol rendszeresen megmérettem magam a korombeli ellenfelekkel rövid-és hosszú távon egyaránt, 200 métertől a 12 kilóméteres távokig. A kemény munka, a korai kelések, verejték, a szociális hálók és XBox hanyagolása meghozta az eredményt, amire én sem számítottam, de örömmel tölt el. Egy érem helyett nyolcat sikerült szereznem: Pohár SNP Piešťany – bronzérem K1 500 méreten, Trenčianska regata Trenčín – ezüstérem 200 méteren, Samaria Cup & Memoriál V. Gálisa Šamorín – ezüstérem K1 200 méteren, Majstrovstvá Slovenska Bratislava, Zemník – 2x bronzérem K4 500 méteren és K1 200 méteren, Mezinárodní mistrovství Moravy, Ostrožská Nová Ves, ahol nyolc ország - köztük Magyarország- is jelen volt - aranyérem K2 500 méteren, bronzérem K1 200 méteren és bronzérem K2 200 méteren. A sport olyan dolog, ami a leginkább megmutatja az embernek, hol a helye, mire képes, de azt is, hová juthat el, ha odateszi magát. De így van ez az élet más területein is. Örülök a sikereknek, de tudom, dolgozni kell érte és igyekezni a jövőben is, hogy ne álljak egy helyben.
Komlósi Adrián, 9. osztályos tanuló